A Japán kultúra, események és történések mostanáig

A 8,9-es erősségű földrengés, és az ennek következtében kialakult szökőár hatalmas pusztításokat végzett Japánban. Az anyagi kár közel 100 milliárd dollár, az elvesztett emberi életek természetesen felbecsülhetetlenek. A japán autóipar is padlón van: a gyárak, és a készletek nagy része megrongálódott. Fel fognak állni, ez teljesen biztos, de honnan?


 

A földrengést követő első kereskedési napon, azaz hétfőn a Nikkei index nagyot esett – az autógyárak világpiaci részvényei mintegy 6,2%-kal csökkentek. Persze volt, aki még ennél is nagyobbat bukott: a Toyota, a világ legnagyobb autógyára 7,9%-ot, a Honda 6,5%-ot, a Nissan 9,5%-ot, az Isuzu 9,2%-ot, de a legnagyobb veszteséget a Mitsubishi szenvedte el 11,8%-kal.

Ezzel párhuzamosan az építő cégek megindultak fölfelé: a Kajima Corp. 22,2%-os, a Nishimatsu Construction Co. Ltd. 19,3%-os növekedést könyveltek el a mai napon.
 

A Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét magyar idő szerint 2011 március 11-én pénteken kora reggel.

A földrengés után hatméteres hullámokkal szökőár árasztotta el Japán egyes részeit. Hivatalosan az áldozatok száma 5178, de ez a szám várhatóan nőni, fog. 8606 embert még mindig keresnek.

Két japán atomerőművel is gondok akadtak, az Onagavában tűz ütött ki, a Fukusima reaktorhűtője pedig elromlott. Szombaton robbanás is volt az erőmű 1-es reaktoránál, hétfőn reggel pedig a 3-as reaktornál is. A reaktorok burka egyik esetben sem sérült meg. A környékről 200 ezer embert evakuáltak.

A földrengés után a Csendes-óceán teljes medencéjében cunamiriadót rendeltek el, de máshol nem okozott komolyabb károkat a szökőár.

A japán nagyvárosokban akadozik az élelmiszerellátás, és bejelentették, hogy a reaktorok leállása miatt sok helyen előre tervezett áramszünetek lesznek.

A II. világháború óta most érte Japánt a legnagyobb csapás - jelentette ki vasárnap a nemzethez intézett beszédében Kan Naoto miniszterelnök, és összefogásra kérte a lakosságot. Bejelentette: hétfőtől áramkorlátozást rendelnek el a fővárosban és környékén, hogy elektromossághoz juttassák a földrengés sújtotta körzetet.

Ez próbatétel minden japán számára, de ő bízik abban - mondta a televízióban is közvetített beszédében -, hogy a nemzet elszántan felülkerekedik a földrengés, a szökőár és a nukleáris baleset okozta tömegkatasztrófán, és újjáépíti az országot. (Az ABC News megdöbbentő fotókat közöl: a fényképeken az egér mozgatásával látható, miként néz ki az adott helyszín a tragédia előtt és után.)

A kormányfő bejelentette, hogy hétfőtől áramkorlátozást rendelnek el a fővárosban és környékén, hogy megelőzzék az országos áramkimaradást, és elektromossághoz juttassák a földrengés sújtotta körzetet. A hideg északi országrészben a különféle források szerint kétmillió vagy akár 5,6 millió háztartásban nincs áram és 1,4 millióban víz. A Tokiót és környékét ellátó TEPCO áramszolgáltató vállalat tervei szerint a három órát is elérő forgó áramszünet lesz.

Edano Jukio, a kabinet titkára és fő szóvivője közölte ugyanakkor, hogy a költségvetés tartalékalapjából 200 milliárd jent (2,44 milliárd dollár) fordítanak ebben a hónapban a mentési munkálatokra, de egyelőre nem készítenek pótköltségvetést. A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium felszólította a nagyvállalatokat, hogy takarékoskodjanak az elektromossággal. A kormány vasárnap a duplájára, százezerre növelte a mentésben részt vevő katonák számát.
 

A japán konyha története

Mint ,ahogy az közismert, az egyik legfontosabb japán ennivaló a rizs. A rizstermesztés viszont nem japán találmány, hanem i.e. 300 körül ismerték meg a kínaiaktól tanulva. Azelőtt halásztak, vadásztak illetve árpát, hajdinát (A hajdina más néven pohánka, tatárka Ázsia középső, mérsékelt égövi részén honos.) termesztettek. A rizstermesztés elterjesztése sem volt könnyű, hiszen japán nagy része hegyvidék, elég kevés a rizstermesztésre alkalmas terület. Ezért a rizs evése a XIX. század végéig luxus volt, csak gazdagabbak és néhány rizst termelő farmer jutott hozzá. De például az adót rizsben kellett fizetni. A VIII. századig szokás volt húst enni, ha nem is gyakran és nagy mennyiségben, csak egy kis darabot ízesítésképpen. Tejet is ittak.

Azonban a Buddhizmus elterjedésével előbb korlátozták a húsevést és tejivást, sőt egy időben teljesen tilos is volt. A XI-XII. században érkezett a szójaszósz és a tofu, szintén Kínából. Ekkoriban alakult ki a központosított hatalom, így viszonylagosan kezdtek jobban élni, legalábbis az urak. Kezdett kialakulni az igazi japán konyha, elsősorban a főúri konyha, nagy lakomákat csaptak, melyeknek fokozatosan alakult ki a stílusa, megalapozva ezzel a mai konyha hagyományait. A portugál és holland kereskedők megjelenése a XVI-XVII. században komoly változást hozott, sok új alapanyag zöldség, gyümölcs, fűszer került be az országba és megismertek új eljárásokat is, mint például a bundában sütés, vagy csak az olajban sütés. Korábban olajat sem használtak. A megismert új ételeket hamar beépítették a hagyományokba, sokszor persze erősen adaptálva a helyi viszonyokhoz. Például a Tenpura eredetileg portugál étel, csak ők nem olyan szószba mártogatják. A következő nagy változást a II. világháború hozta, pontosabban az ország gyors gazdagodása. Japán előtte ugyanis meglehetősen szegény ország volt, nem sokan gondolhattak a finom ételek élvezetére. Innentől számítható ismét a marha és csirke népszerűbbé válása és megjelent a sertés is. Igaz, ezeket a húsokat a mai napig sokkal kisebb arányban fogyasztják, mint mi. Érdekes, hogy tejet és tejterméket viszont azóta sem fogyasztanak. A külföldi ételek befogadása a mai napig folyik, rendkívül népszerű az olasz, illetve annak hívott konyha. Vannak például halas pizzák norival, azaz tengeri moszattal megszórva, vagy vaníliakrémeset sajttal. Hagyományos hamburgert is sokat esznek, de van japán változat a teriyaki burger, vagy a rákburger.
 

A Japán tea

A teacserjét állítólag Eiszai (Eisai) (1145-1215), a zen-buddhizmus első japán szektájának alapítója honosította meg Japánban. A Kamakura - korszak (1185-1333) végére szokássá vált, hogy a legjobb teafajtákat társas versenyeken válasszák ki. A versengés az évek során szertartássá vált. Jelentős szerepe volt mindebben egy Murata Shuko nevű papnak (1422-1502), aki szabályokat állított fel a szertartás színhelyének berendezésére, a tea elkészítésére, tálalására, fogyasztására. A szertartásokat a híres Senno Rikjú (Senno Rikyu) (1521-1591) fejlesztette tovább, aki az egyszerű, igénytelen, korántsem tökéletes dolgokra helyezte a hangsúlyt, hiszen a tökéletességhez vezető utat többre értékelték, mint a tökéletességet. Ezek az elvek érvényesültek a bambuszból, háncsból, vályogból épített teaházakban, a szándékoltan egyszerű kerámiákban.

 Milyen teákat is isznak a japánok?

A teának több féle változata van. Zöld tea melegen (ocha), hidegen, kínai fekete tea hidegen (kócha - koucha) angol tea (afternoon tea) hidegen, árpa tea hidegen (mugi cha). Mindegyik keserűen és ízesítés nélkül. Egyedül az angol teát isszák néha tejjel, de hidegen. Ezeket isszák az esetek 99 %-ban.

A Japán Szaké

A szaké a Japánoknál nemzeti italnak számít. Sokszor emlegetik japán rizspálinkaként, ez azonban tévedés, mert a szaké alapjául szolgáló gabonából nem párlatot főznek, hanem hordókban erjesztik. Más szóval a szaké egy amolyan borfajta csak rizsből készül.

Ugyan az elkészítési mód a boréhoz hasonlatos, lényeges különbség, hogy a rizsbort palackozás után legfeljebb egy évig szabad tárolni, máskülönben az ital elveszíti aromáját és zavarossá válik. 

Japánban 16 000 féle szaké található és mind különböző: száraz, enyhe, erős stb.

A szaké készítése:

- Keményített rizsből készül, amit „fényeznek”
- Majd következik a tisztítás
- Ásztatás
- Gőzölés
- Majd különleges porral beszórják, amitől erjedni kezd
- Szaké főzés
- Majd keverés/préselés (Ilyenkor készülnek szaké sütik is)
20 nap alatt készül el egy átlagos szaké.
40 nap alatt készül el egy prémium szaké.

Feltalálása:

Habár a hagyomány szerint a szaké elkészítési módját az emberek azokban az időkben tanulták, mikor még közvetlenül tudtak társalogni isteneikkel, létezik egy kevésbé romantikus verzió is, miszerint az ital kialakulása egy tőről fakad a sushi történetével. A rizsbe csomagolt nyers halfalatokat a földbe temették, majd néhány hét elteltével kiásták, a megsavanyodott rizst szanálták, a halat pedig megették. 

A 17. században az éhínségtől sújtott japán nép mindent megpróbált hasznosítani, ami valamennyire is alkalmas volt a fogyasztásra, ezentúl tehát az erjedt rizst is megették. Vélhetően a kelleténél tovább érni hagyott sushifalatok vezettek az alkoholizáló hatás felfedezéséhez, amit az emberek nagy megelégedéssel nyugtáztak. A szigetországban máig alapeledel a rizs, nem csoda, hogy nemzeti ital lett a szakéból, melynek népszerűsége a sör megjelenéséig töretlen volt.

Más használata: 

Ahogy a keresztények a bort, úgy a sinto papok a szakét használják a vallási szertartások eszközéül, a legenda szerint a rizsbor segítette a régieket az istenekkel való eggyé válásban. Erről nincs pontos adat, az viszont tény, hogy a házasságkötési rituálénak még mindig fontos eleme a szaké. 

Felszolgálása/fogyasztása:

A szakét klasszikus készletből fogyasztják: egy kerámiaüvegből (tokkori) és hozzá való csészékből (szakazuki – sakazuki). 

A szaké felszolgálása nagy körültekintéssel történik, így például fontos, hogy az asztaltársaság tagjai mindig egymás poharát töltsék meg, ki-ki valaki másét, saját magunkat kiszolgálni ugyanis nagy illetlenség. Egy időben hagyomány volt ,hogy fogyasztani kellett hozzá valamit ,habár ezt ma már a japánok is mellőzik. Étkezések előtt, valamint a téli hónapokban a rizsbort melegen szolgálják fel, ami fokozza a 10-20% között mozgó alkoholtartalom mámorító hatását, nyáron az új szokás szerint jégkockával kínálják egymásnak.

Érdekesség:

Egy-két éve a vörösbor után a szakéról is kimutatták, hogy mindennapi fogyasztása csökkenti a magas koleszterinszintet. Antioxidánsai lassítják a szívműködésre káros koleszterin-típus oxidációját, sőt, a japán kutatók azt is felfedezték, hogy minél kevésbé volt a szaké finomítva, annál később indult meg a kellemetlen következményekkel járó folyamat.

A letűnt korok emberei által egy közmondás is megszületett, miszerint: szaké a legjobb gyógyszer.

A szakéboltokat vagy kóstolókat a cédrus labdáról (szakabajasi – sakabayashi) ,illetve olykor szent kötélről (simenava – shimenava) lehet felismerni amit kiakasztanak az ajtó elé.

A japánoknál az illemek igen furcsák ,de logikusak.
Ez most a japánoknál szokásos ’szomszédolásra vonatkozik’.

Ha belépsz egy japán házba, egyből rakd le a cipőidet az ajtó elé, és figyelj arra ,hogy a cipők orra mindig az ajtó felé mutasson. Utána a házigazda adni fog egy pár papucsot
Ha egy olyan szobába lépsz, ahol tatami padló van, vedd le a papucsot! Arra csak mezítláb vagy zokniban léphetsz.
Ha az illemhelységbe akarsz menni, akkor tedd le a papucsot az ajtó elé!
Sose fújd ki nyilvánosan az orrod, mindig keress egy helyet ,ahol nem látnak!
Ha belépsz a szobába , ne ülj le akárhová, várd meg míg megmutatják , hogy hová ülj.
Mindig vigyél ajándékot!

Asztalnál:

Amikor leülsz az asztal elé, mondd ezt: „itadakimasu” (~ köszönöm, hogy megvendégelnek, köszönettel elfogadom).
A végénél gochisosama (deshita) –t kell mondanod (~ köszönöm az ételt).
Természetesen pálcikát kell használnod az evéshez.
Az éttermekben egy közös tányérra rakják az ételt , az elején vedd el ,ami neked kell belőle, utána ne turkálj benne és természetesen ne rakd vissza.
Illik megenni mindent, ami a tányérodban van (főként a rizst).
Ne beszélj wc-ről és egyéb hasonló témákról!

Ha végeztél, igyekezz visszaállítani az eszközöket az eredeti helyükre ( a tányérokat az asztal közepére, a pálcikákat a szalvétára…).

A rizses tálkát közel kell helyezni a szánkhoz ,úgy csipegessük az ételt! A végén ne hagyj egyetlen rizs szemet se a tálkában, mert udvariatlanság.

Ivási szokások (alkohol):

Ha kiürül társad pohara ,tölts neki még.
Ha valaki tölteni akar neked, és még nem ittad meg, akkor gyorsan idd meg és nyújtsd felé a poharad.
Ne igyál mielőtt meg nem kapja mindenki a poharát és el nem hangzik a ’kampai’!
Természetesen nem ajánlatos lerészegedni.

Egyéb:

Ha átnyújtasz valakinek egy névjegy kártyát mindenképp két kézzel nyújtsd, ugyanakkor kettővel vedd el, ha adják. Jól nézegesd meg, mert ez az érdeklődés jele. Ne rakd el, amíg a kártya tulajdonosa jelen van. És természetesen ne firkálj rá!
Ha belépünk egy irodába , akkor is elnézést kérünk, ha minket hívattak.
Bárhova elutazunk, illik mindenkinek ajándékot hozni, de csak kisebb apróságokat, például kulcstartót.
A pénzt nem illik mutogatni, ugyanakkor bánjunk vele finoman.
Ha pénzt adunk másnak , bankból újonnan vett pénzt adjunk, tiszta borítékban.
Mások előtt nem mutatják ki ,hogy szomorúak vagy mérgesek. Nincs mások előtt sírás, pláne ha férfi vagy.
 

Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. Az országban nagyjából 700 000 kutató él. Japán a világ államai közül költségvetéséből a harmadik legtöbbet költi tudományok és a technológia fejlesztésére.

Az ország a legtöbb technikai fejlesztést az elektronika, a gépészet, az ipari robotok, az optika, a vegyi anyagok, a félvezetők és a fémek terén végezte el. Japán a robotika vezető állama egyben, amely a világ ipari robotjainak több mint a felét, 742 500-ból 402 200-t használ. Ez az ország gyártott le olyan világhírű prototípusokat, mint a QRIO, az ASIMO, I-Cybie és az Aibo. Japán az otthona hat olyan autógyártó társaságnak, amely a világ 15 legnagyobbja közé tartozik, és 7 olyan félvezető eladó cégnek, amely a Föld 20 legnagyobbja közé tartozik.

Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, mint például egy holdbázis létesítése 2030 körül. A Japán Űrügynökség, a JAXA, a bolygók és a világűr kutatásán, repülőgépek, rakéták és műholdak kifejlesztésén dolgozik. A vállalat már kifejlesztette a Japanese Experiment Module-t, a JEM-et, amelyet a Nemzetközi Űrállomás, az ISS részének szánnak, és amelynek első repülése 2007-ben vagy 2008-ban várható.

Japán hatalmas összegeket költ közúthálózatának fenntartására, korszerűsítésére és bővítésére. Az 1,2 millió km közúton bonyolódik le a belföldi forgalom nagy része. Japánban bal oldali közlekedés van. A legtöbb nagyvárost fizetős autópályák és gyorsforgalmi utak kötik össze, amelyeket az útdíjakat beszedő vállalatok tartanak fenn. Bár a közúti közlekedés fontos szerepet játszik az országban, az átlagos japán polgár utazásainak kevesebb mint a felénél száll autóba.

A vasúti közlekedésben több tucat vállalat versenyez egymással. A legnagyobbak a 7 Japan Railways (JR) társaság, a Kintetsu Corporation, a Seibu Railway és a Keio Corporation. A vasúti vállalatok gyakran foglalkoznak ingatlanokkal is, a legtöbb fontosabb vasútállomásuk mellett bevásárlóközpontokat is üzemeltetnek. A nagyvárosok között húzódik a Sinkanszen nagysebességű vasúthálózat. A japán vonatok a pontosságukról ismertek.

Japánban 173 repülőtér található. A légi közlekedés nagy népszerűségnek örvend. A legnagyobb belföldi repülőtér, a Tokió-Haneda repülőtér, Ázsia legforgalmasabb repülőtere. A legnagyobb nemzetközi légikikötők a Tokió-Narita repülőtér, a Kanszai nemzetközi repülőtér (Ószaka-Kóbe-Kiotó vonzáskörzetében) és a Csúbú Centrair nemzetközi repülőtér (Nagoja mellett). A legnagyobb kikötővárosok Jokohama, Nagoja és Kóbe.

Mezőgazdaság

A második világháború előtt a lakosság többségét foglalkoztató mezőgazdaságban ma mindössze a japánok 1-2%-a dolgozik. Az ország területének alig több mint egy tizede művelhető, ezért a teraszos földművelés vált jelentőssé. A rendelkezésre álló termőterület arányában Japán büszkélkedhet a legmagasabb terméshozammal, a japán termelők pedig a lakosság csaknem felét képesek ellátni hazai termékekkel a kevesebb mint 56 000 km² megművelt földről.

Japán mezőgazdasága nagymértékben támogatott és védett. Az állam inkább a kis gazdaságokat támogatja az észak-amerikaihoz hasonló nagy farmokkal szemben. A gépesítés nagyfokú.

Az ország élen jár az egy hektárra jutó műtrágya-felhasználásban és az egy főre jutó tejhozamban.

Az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék a rizs, ennek ellenére fokozatosan visszaesik a termelése és növekszik az importja. Gabonafélékből, takarmánynövényekből, cukorból, déligyümölcsökből, egyes halfélékből, marha- és birkahúsból importra szorul. Az ország nagy mennyiségű szóját is importál, főként az Egyesült Államokból. Japán hatalmas piacot jelent az Európai Unió mezőgazdasági exportőreinek is. A Tóhoku és Hokkaidó régiókban számottevő az alma, Sikoku és Kjúsú szigeteken pedig a körte és narancs termesztése. Az utóbbi növényeket Japánba elsőként a holland kereskedők hozták be a 18. században, Nagaszaki kikötőjén keresztül. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki.

Ipar

Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjából 410 000-rel. 

Kereskedelem

Japán legjelentősebb kereskedelmi partnerei az USA és a csendes-óceáni térség államai.

Import:
feketeszén: USA, Kanada, Ausztrália
vasérc: India, Ausztrália, Brazília
kőolaj: Közel-Kelet
fa: USA
gyapot: USA
élelmiszer: USA

Alkotmány, államforma

Japán államformája alkotmányos monarchia. A jelenlegi alkotmány a szövetséges megszállás idején, 1947-ben lépett érvénybe, felváltva a korábbi abszolút monarchiát egy liberális demokráciával. Elfogadása óta egyetlen alkotmánymódosítást sem fogadtak el, bár több kormány tett már erre irányuló próbálkozásokat. Felépítését tekintve áll preambulumból (ünnepélyes bevezető), amely a népszuverenitás elvét fekteti le, valamint tizenegy fejezetbe sorolt 103 cikkelyből.

Az alkotmány II. fejezetének 9. cikkelye az úgynevezett békeparagrafus, amely megtiltja, hogy az állam háborút viseljen:

„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.”

Az alkotmány értelmében a mindenkori uralkodó a „nemzet és nép egységének jelképe”. Az alaptörvény róla szóló fejezete alapján hatalma a nép akaratából származik. Jogköre rendkívül behatárolt, az állam ügyeit érintő kérdésekben csak a kormány jóváhagyásával cselekedhet. Legfőbb feladata, hogy államfőként diplomáciai téren képviselje Japánt. A jelenlegi császár Akihito. Fia, Naruhito koronaherceg, az uralkodóházi törvényben lefektetett öröklési rend alapján a kijelölt trónörökös.

Valódi politikai hatalommal a miniszterelnök, azaz a kormányfő, és az Országgyűlés választott tagjai rendelkeznek.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az alkotmányban foglaltak alapján az államhatalom legfőbb szerve a Tokióban ülésező kétkamarás Országgyűlés. Két házból, név szerint Képviselőházból (alsóház) és Tanácsosok Házából (felsőház) áll. Mindkét ház tagjait a nép választja: az alsóház 480 tagját négyévente, illetve a parlament feloszlatásakor, a felsőház 242 képviselőjét pedig hatévente. Az Országgyűlés törvényhozó és ellenőrző jögkörökkel rendelkezik. A törvények elfogadása mellett dönt a kormány által benyújtott nemzeti költségvetésről és nemzetközi szerződéseket ratifikálhat. Alkotmánymódosítást is javasolhat, amelyről elfogadása esetén a népnek kell döntenie. Japánban általános választójog van érvényben, ami azt jelenti, hogy minden huszadik életévét betöltött japán állampolgár szavazhat. A 2009-es parlamenti választásokon után a törvényhozásban képviselt legnagyobb párt a balközép Demokrata Párt, amelyet az ellenzéki jobbközép Liberális Demokrata Párt követ.

Végrehajtó hatalommal a mindenkori kormány rendelkezik. Tagjai a miniszterek, élén a kormányfővel, azaz a miniszterelnökkel. A miniszterelnök személyét az Országgyűlés házai választják ki soraik közül, de a császár bízza meg kormányalakítással. A miniszterelnök nevezi ki kormánya tagjait, többségüknek az alkotmány értelmében parlamenti képviselőnek kell lennie. Az egész kormány az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Ha bizalmatlansági indítványt fogad el, a kormány minden tagjának le kell mondania. A miniszterelnök a kormány nevében törvényjavaslatokat tesz, nemzeti és nemzetközi ügyekben tesz jelentéseket, emelett ellenőrző és felügyelő hatalommal rendelkezik a közigazgatási szervek felett. Japán jelenlegi miniszterelnöke Kan Naoto.

Politikai pártok

Japánban többpártrendszer van. A legnagyobb parlamenti párt, a Demokrata Párt (DPJ), az Országgyűlés mindkét házában többséggel rendelkezik. A DPJ választói bal- és jobboldali érzelműek egyaránt, viszont a párt magát baloldalinak vallja. A fő ellenzéki erő a konzervatív Liberális Demokrata Párt (LDP). Az LDP megalapítása után több mint fél évszázadig kormányon tudott maradni (leszámítva egy tizenegy hónapos rövid megszakítást), de a 2007-es felsőházi és a 2009-es alsóházi választásokon elvesztette többségét az Országgyűlésben. További jelentős politikai erőt képvisel és a parlamentben is jelen van az Kómeitó, a Japán Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, az Új Néppárt és az Ön Pártja.

Külkapcsolatok

Aszó Taró korábbi japán miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök az Ovális Irodában. Aszó volt az első külföldi vezető, aki a Fehér Házba látogatott Obama hivatalba lépése után.

Japán szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Egyesült Államokkal. Az együttműködés alapja az 1960-ban megkötött amerikai–japán biztonsági szerződés. Az ország 1954 óta részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájában és csaknem két évtizeden keresztül nem állandó tagként az Biztonsági Tanácsban is helyet kapott. Tagja a G4-nek (állandó tagságot igényel a Biztonsági Tanácsban), a G8-nak és az APEC-nek is, így aktívan részt vesz a nemzetközi gazdasági és politikai életben. Japán a világ második legnagyobb fejlesztési segélyt nyújtó állama évi 8,86 milliárd amerikai dollárral (2004-es adat). Békefenntartó, nem harcoló csapatokat állomásoztatott Irakban is, de később kivonta azokat.

Számos területi igénye van: a Kuril-szigetek déli része Oroszországtól, a Liancourt-sziklák Dél-Koreától, a Szenszaku-szigetek és az Okinotorosima körüli különleges gazdasági szektor Kínától (valamint Tajvantól). A Kuril-szigetek miatt Japán valójában még ma is háborúban áll az oroszokkal, mivel békeszerződést a két ország a második világháború óta nem kötött.

Japán gyakran vitázik Észak-Koreával is az elrabolt japán állampolgárok és az atomfegyverek ügyében.

Magyarország már 1869-ben, még az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vette fel a diplomáciai kapcsolatot Japánnal. A második világháború után 1959-ben létesült újra diplomáciai viszony a két ország között, 1960-ban Tokióban magyar és Budapesten japán követség létesült. A magyarországi rendszerváltozás után a magyar-japán kapcsolatok rohamos fejlődésnek indultak.

Közigazgatási felosztás


Japán 47 prefektúrára osztható: egy metropoliszra (都, to), Tokió; egy kerületre (道, dó), Hokkaidó; két városi prefektúrára, (府, fu), Kiotó és Oszaka; valamint további 43 más prefektúrára (県, ken). Mindegyiknek választott kormányzója, törvényhozói testülete és közigazgatási hivatali szervezete van. A prefektúrák nyolc régióba tömörülnek, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a prefektúrákat tekintik. A főváros, Tokió, további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a városok.
 

Japán népessége a becslések szerint 127,1 millió fő. A várható élettartam Japánban az egyik legmagasabb, a férfiaknál 78,8, a nőknél 85,62 év. A japán társadalom azonban rohamosan öregszik, ami a második világháborút követő magas születési arány fokozatos csökkenésének tudható be. 2004-ben a japánok 19,5% volt 65 évnél idősebb.

Demográfiai változások számos szociális problémát okoznak. A népesség kiöregedése a munkaerő csökkenéséhez és a szociális kiadások növekedéséhez vezet. Egyre kevesebb japán fiatal akar házasodni és gyereket vállalni. 2050-re Japán népessége 100 millió főre, 2100-ra pedig 64 millióra is visszaeshet. Különböző szervezetek a kormány együttműködésével buzgón próbálnak megoldást találni. Legtöbben a bevándorlást és a gyermekvállalásra ösztönzést tartják a lehetséges legjobb módszernek.

Japán erdői kilenc ökorégiót alkotnak, amelyek tükrözik a szigetek éghajlatát és domborzatát. Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozunk először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú területein mérsékelt égövi lombhullató- és vegyes erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig fenyveseket.

Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Sikereket is értek el. Jelenleg legfontosabbnak a következőket tartják: a városi légszennyezés csökkentése, a szennyvíz-kezelés, a vizek túlságos feldúsulása tápanyagokkal („algásodás”), a vegyszerek kezelése.

Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Ezeknek mára a gazdasági jelentősége is nagy, exportálható árut jelentenek.
 

Nemzeti parkok:

Hokkaido
Rishiri-Rebun-Sarobetsu Nemzeti Park
Shiretoko Nemzeti Park
Daisetsuzan Nemzeti Park
Akan Nemzeti Park
Kushiro Shitsugen Nemzeti Park
Shikotsu-Toya Nemzeti Park

Tohoku
Towada-Hachimantai Nemzeti Park
Rikuchu Kaigan Nemzeti Park
Bandai-Asahi Nemzeti Park

Kantō
Nikkō Nemzeti Park
Oze Nemzeti Park
Chichibu Tamakai Nemzeti Park
Joshinetsu Kogen Nemzeti Park
Ogasawara Nemzeti Park
Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Park

Chūbu
Chūbu-Sangaku Nemzeti Park
Hakusan Nemzeti Park
Minami Alps Nemzeti Park

Kansai
Ise-Shima Nemzeti Park
Yoshino-Kumano Nemzeti Park

Chūgoku & Shikoku
San-in Coast Nemzeti Park
Daisen-Oki Nemzeti Park
Setonaikai Nemzeti Park
Ashizuri-Uwakai Nemzeti Park

Kyūshū
Saikai Nemzeti Park
Unzen-Amakusa Nemzeti Park
Aso Nemzeti Park
Kirishima-Yaku Nemzeti Park
 

Okinawa
Iriomote Nemzeti Park

Éghajlata: Mérsékelt övi Északon, télen Északnyugati szelek, Délen szubtrópusi
Földhasznosítása: 
- Erdő 66%
- Művelt terület 12%
- Rét és legelő 11%
- Egyéb 11%

Az országot hat nagy éghajlati övezetre lehet osztani:

Hokkaidó – a legészakibb. Jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös nyarak. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
 

Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telenként jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a föhn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek alakulnak ki.
 

Közép-Japán – Tipikus kontinentális éghajlat jellemzi, a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőmérsékleti különbségekkel. A csapadékmennyiség aránylag kicsi.
 

Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást biztosít egész évben.
 

Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti monszunszél miatt.
 

Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.

A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős mérsékelt égövi ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.

 A Japánhoz tartozó 6852 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkjú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigetek együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni.

Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon.

A felkelő nap országa a pacifikus hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos szökőárakat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg).

Az ország szigetvilág jellegéből következik, hogy igazán hosszú folyók nincsenek. De mivel az éghajlat sokfelé esős, patakban, kisebb folyóban nincs hiány, ilyenek mindenfelé vannak.
 

Mivel igen kevés a megművelhető földterület,magas termékátlagokra törekszenek.Ennek érdekében kisgépeket,műtrágyákat,vegyszereket alkalmaznak.Gondosan megművelnek minden talpalatnyi földet.A hegyoldalakon teraszokat alakítanak ki.Az ország ennek ellenére élelmiszerből behozatalra szorul a nagy lélekszáma miatt.

Legfontosabb terményei:rizs,gabona,zöldségfélék,teák,valamint különféle gyümölcsök.

Az állattenyésztés nem jelentős Japánban.A tengeri halászatnak viszont nagy szerepe van a lakosság élelmezésében.Sajátos ágazata:a gyöngykagyló - és az osztrigatenyésztés.

Japán ásványkincsben szegény ország.Ezért a föld legnagyobb nyersanyag és energiahordozó importőre.Nyersvas,acél,alumínium feldolgozásával a világ élvonalában áll.
 

Területe: 372313 km2
Lakossága: 125761000
Fővárosa: Tokió
Államformája: Alkotmányos Monarchia
Pénzneme: Jen
Nyelve: Japán (Még szép^^)
Vallása: 
- Sintoista 40%
- Buddhista 38%
- Keresztény: 1,4%

Japán (japánul: 日本, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből a négy legnagyobb Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku, ezeket nevezik főszigeteknek. A nagy múltra visszatekintő Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még 11 milliós nagyváros található Japánban.